Omán története évezredekre nyúlik vissza, a tömjénkereskedelem virágkorától a modern, stabil állammá válásig. A történelem kulcsfontosságú pontja Qaboos bin Said Al Said szultán uralma és a 2020-ban bekövetkezett trónváltás.
Omán mindig is tengeri nagyhatalom volt, központi szerepet játszva az Indiai-óceán kereskedelmében.
Tömjénút (Ókor): A dhofari tömjén uralta a piacot. A civilizációk (Mezopotámia, Róma) mind ezen az úton keresztül szerezték be a gyantát.
Iszlám térnyerése (7. század): Omán volt az első arab országok egyike, amely békés úton vette fel az iszlámot. Az ibadi irányzat lett a domináns, amely a mai napig a mérsékelt ománi iszlám alapja.
Gyarmati időszak (16. század): A portugálok foglalták el a tengerparti városokat (Muscat), hogy ellenőrizzék a kereskedelmi útvonalakat.
Ománi Birodalom (17-19. század): Az omániak kiűzték a portugálokat, és saját birodalmat hoztak létre, amely fénykorában kiterjedt a mai Ománra, az Egyesült Arab Emírségekre és Kelet-Afrika partvidékére (Zanzibár központtal).
Elszigetelődés (20. század közepe): Az 1960-as évekre Omán elszigetelődött. A Said bin Taimur szultán (Qaboos apja) uralkodása alatt az ország rendkívül elmaradott volt: nem volt modern út, áram, iskola vagy kórház. A lakosság szegénységben élt, és egy elhúzódó lázadás (a Dhofar-i háború) zajlott.
